Gyakran Ismételt Kérdések

Tisztelt Látogató!

Ezt az oldalt azért hoztam létre, hogy a valóéletben is sokszor elhangzott kérdésekre leírjam az egyes fajokat aktuálisan érintő legfontosabb tudnivalókat kedvence hosszútávú egészsége illetve néhány jelentősebb betegség megelőzése érdekében.

Kutya dolgok:

"Nincs szerencsénk a kiskutyákkal, akárhányszor új kölyökkutyát hozunk az udvarra, heteken belül elpusztul. Mi lehet ennek az oka?"

Igen sok oka lehet, mégis egy ilyen -sajnos még ma is elég gyakran- elhangzó kérdésre általában visszakérdezünk az elhullott kiskutyák parvovírus elleni vakcinázásáról. Néhány mondat a kutyák parvo enteritiséről: A kutyák egyik legjelentősebb fertőző betegségét a kutyák parvovírusának 2-es szerotípusa okozza, illetve annak különböző változatai. A vírus nagy ragályozó és hasonlóan nagy ellenállóképessége miatt újra és újra kiterjedt járványokat okoz. A néhány hónapos kölyökkutyák a legfogékonyabbak, a betegség elején étvágytalanná válnak, nyálzanak, hánynak, a szemeik "beesnek", a bőrüket a háton redőbe emelve az csak nagyon lassan simul ki újra. Jellemző tünet a híg, véres és kifejezetten bűzös hasmenés. A has áttapintásakor a belek fájdalmasak. A megbetegedett kölykök a szakszerű kezelés ellenére is elhullhatnak.
Gyakran döbbenek meg egy-egy család nemrég beszerzett kedvencének életéért küzdve, mennyire nem ismert ez a betegség az új vagy akár a régi ebtartók között. A kórfolyamat intenzív kezelést (szérumterápia, folyadékterápia, hányáscsillapítás, gyulladáscsökkentés, stb.) igénylő időszaka általában 1-2 hét, egy "parvo-s" kiskutya megmentése emiatt roppant költséges lehet. Nem kérdés, hogy a megelőzésre kell fektetnünk a hangsúlyt. A parvo enteritis jelentőségét mutatja, hogy a kölyökkutyák első immunizálása mindig monovalens (tehát csak "egy", a parvo komponenst tartalmazó) vakcinával történik, legkorábban hat és fél hetesen. A későbbi kombinált oltások is tartalmazzák, így ezek is hozzájárulnak a megfelelő védettség kialakításához. Fontos megjegyezni, hogy a kontaminált udvarokon akár évekig fertőzőképes marad a vírus. Ha Ön a kutyák parvovírusával fertőzött udvarra szeretne új ebet behozni, előtte mindenképpen konzultáljon az állatorvosával a szükséges fertőtlenítésről és a jövevény előzetes vakcinázásáról .

"Milyen gyakran féregtelenítsem a kutyámat?"

A kutyák számára gyártott féreghajtó tabletták általában ugyanazt a jól bevált hatóanyagpárt tartalmazzák, persze léteznek drágább és még szélesebb spektrumú készítmények is. Évente egyszer a veszettségoltás alkalmával kötelező a testtömeg szerint adagolt féreghajtás elvégzése, de ez nyilvánvalóan nem elég. Ezek a gyógyszerek általában háromhetes kortól alkalmazhatók kéthetente akár többször ismételve. A fertőzött állatok kezelését érdemes két hét múlva megismételni, hogy a férgek összes fejlődési alakjától megszabaduljunk. Ha a családban kisgyermeket is nevelnek, legalább negyedévente érdemes féreghajtót adni a leghűségesebb kedvenceinknek.

"Mi az a szívférgesség? Gazdiként van teendőm ezzel kapcsolatban?"

A szívférgesség korábban egzotikus betegségnek számított, mára viszont egyre gyakrabban diagnosztizálható olyan kutyákban, akik teljesen biztosan nem hagyták el Magyarország területét. A szívféreg vagy Dirofilaria immitis vektorai a szúnyogok, ez pedig jelentős szempont a parazitás betegség földrajzi és szezonális terjedésében. A kutyák -vagy ritkábban macskák- a paraziták végleges gazdái, bennük akár 30-40 cm hosszú felnőtt férgek is kifejlődhetnek, melyek a tüdő ereiből a szív üregeibe lógva az első boncolások után a pontatlan szívféreg nevet kapták. A parazitáknak alapvetően nem célja elpusztítani a gazdaszervezetet, hónapokig vagy akár évekig semmilyen tünetet nem okoznak. Növekedésük, szaporodásuk azonban gyakran keringési problémákhoz vezet, ami a fertőzött kutya köhögésével, fáradékonyságával, hasvízkórral, májmegnagyobbodással jár. A diagnózis felállításához gyorstesztre illetve PCR vizsgálatra van szükség. A megelőzés alapja a tavasztól őszig tartó szívférgek elleni gyógyszeres védelem, erre számos készítmény rendelkezésre áll.

Ha a kedvencünk pozitívvá vált szívférgességre, akkor a szükséges kiegészítő vizsgálatokat követően mielőbb el kell kezdeni a kezelését, ami bizonyos esetekben rendkívül veszélyes és ráadásul igen költséges lehet. A kezelési protokollt mindig egyedileg kell megválasztani.

A szívférgességre fokozottan igaz az, hogy megelőzés sokkal egyszerűbb, mint a kezelés. Léteznek olyan készítmények, amelyek egyszerre biztosítanak bolhák, kullancsok és szívférgek elleni védelmet.

"Én csak a veszettségoltást kérem. Mire jó az a chip?"

A veszettség egyike az ismert világunk legkorábban leírt betegségeinek. A vírus viszonylag stabil. A veszettségoltás igazi sikertörténet a vakcinák között, az immunizált területeken szinte teljesen sikerült visszaszorítani az elmúlt századok kiterjedt járványait, melyekről ma már ritkán hallunk, így egyes laikus fórumokon az oltás szükségességét is megkérdőjelezik. A veszettség azonban folyamatosan veszélyezteti Magyarországot keleti szomszédaink irányából. A veszettségoltással elsősorban nem a kedvenceinket védjük, hanem a gazdikat és minden embert, akivel az állat kapcsolatba kerülhet. Fontos megjegyezni, hogy a veszettség mind az embernél, mind pedig kutyáknál, macskáknál jellemzően halálos kimenetelű betegség. A beteg kutyák viselkedése megváltozik, ugatás, morgás nélkül támadhatnak az emberre és könnyen fertőzhetik is. A nyálzás nyelési nehézségek miatt alakul ki, de a szemizmok bénulása folytán kancsalság is előfordul majd fokozódó bénulásos tünetek jelentkeznek és az állat elpusztul.

Magyarország politikailag, gazdasági szempontból, vallás terén és járványtani alapon is mindig ütközőpont volt Európában.  A Nyugat-Európához viszonyítva szigorúnak mondható magyar veszettségrendelet (164/2008 (XII.20.) FVM r.) előírja, hogy négy hónapos koráig minden kutyát immunizálni kell veszettség ellen, majd az oltást hat hónapon belül meg kell ismételni, ezt követően évente kell oltani. A papíralapú (oltási könyv) és elektronikus (petvetdata.hu) oltási dokumentációk alapja az állat mikrochip alapján történő azonosíthatósága. Utóbbi nélkül az oltás nem érvényes - kvázi szélhámosság -, kutyaharapás vagy egyéb helyzetben az eb kedvező immunstátusza nem igazolható. A mikrochip segítségével számos esetben sikerült elkóborolt kedvenceket hazajuttatnunk, ami a rendszer vitathatatlan előnye. Problémát jelent azonban, hogy a kötelező mikrochipalapú jelölés bevezetése óta csökkent az ebek átoltottsága különösen olyan tartóknál, ahol a kutya "fogyóeszköz". Az oltatlan ebek veszettség elleni védelmét még biztosítja a környék kutyáinak "nyájimmunitása", ennek gyengülése esetén azonban előbb-utóbb újra megjelenik a veszettség háziállataink körében, ami idővel az ember fertőződéséhez vezethet. 

"Kullancs volt a kutyánkban pár nappal ezelőtt, most bágyadt, nem eszik. Mi lehet ez?"

A kullancsok számos betegség terjesztésében kiveszik a részüket (Babézia, Kullancs-encephalitis, Lyme-kór stb.). A gyakori enyhe telek hatására jóval több kullancs él a környezetünkben és ezek egyre gyakrabban fertőznek minket és kedvenceinket különféle kórokozókkal. Őszi és tavaszi időszakban - de egész nyáron is - a kutyák egyik leggyakoribb betegsége a babézia. A betegek "kullancsos" kórelőzménnyel érkeznek, bágyadtak, étvágytalanok, nyálzanak/hánynak, magas láz mérhető náluk. A betegség korai szakaszában ritkán észreveszik a gazdik, hogy kedvencük vizelete enyhén véresnek látszik (ezt a vörösvértestekből felszabaduló hemoglobin okozza). Idővel a betegeknél egyre sötétedő, idült esetben kávészínű vizelet figyelhető meg. Ekkorra az állatok nyálkahártyái is besárgulnak, icterus jelentkezik, ami jelentősen rontja a kórjóslatot. Bár a betegek a korai fázisban általában jól reagálnak a kezelésre, a szövődmények  gyakran visszafordíthatatlan életminőség-romláshoz vezetnek. A babézián átesett kutyáknál veseelégtelenség és idegrendszeri károsodás léphet fel. A kullancsok által terjesztett betegségek megelőzésének jelenleg a kullancsok elleni védekezés a leghatékonyabb módja. Fontos megjegyezni, hogy a mai napig nem áll rendelkezésre olyan készítmény, ami a kullancsok ellen száz százalékos védelmet nyújt, de a nyolclábú vérszívóktól való fertőződés kockázata minimálisra csökkenthető.

"Az öthónapos németjuhász kutyám játék közben időnként leül és támaszkodás helyett tartja az egyik mellső lábát. Lehet ennek jelentősége?"

Ezt számos dolog okozhatja, de a kor és a fajta alapján felmerül a kölyökkutyák táplálkozási csontbetegsége, az osteodystrophia hypertrophica. Általában nagytestű kutyákra jellemző a növekedés legintenzívebb hónapjaiban különösen, ha az ajánlott adag feletti, nagy mennyiségű, jól hasznosuló táppal próbáljuk a "legtöbbet kihozni" kedvencünkből. A kérdésben szereplő tünetnél jóval súlyosabb, az ízületek deformációjával járó kórformákkal is találkozunk időnként. A kezelés során alkalmazunk gyógyszerkészítményeket, de a gyógyulás elsődleges feltétele a táplálás visszafogása.

"A kutyám az utóbbi időben fáradékonnyá vált, gyakran köhög. Mi lehet a baja?"

Meglepő lehet a válaszom, de el kellene vinni egy állatorvoshoz. Több más betegség kizárása után érdemes tesztelni szívférgességre a beteget.  A Dirophilaria immitis nevű fonálféreg okozza a kutyák szívférgességét, amit könnyebb megelőzni, mint kezelni. A szívféreglárvák vagy mikrofiláriák szúnyogcsípéssel jutnak a kutyák szervezetébe, ott hónapokig fejlődnek, majd mikrofiláriák ezreit ontják a vérbe, amennyiben hím és nőstény féreg is jelen van a gazdában. A következő időszak szúnyogcsípései során a mikrofiláriák egy része hosszú útra indul és újabb kutyákat fertőzhet meg. A kifejlett férgek a tüdő ereiben élnek, 10-40 cm hosszan nyúlnak a véráramba, ez okozza a betegség tüneteit. 

A szívférgesség szerencsére nem túl gyakori Magyarországon, de sajnos bizonyossá vált, hogy már nem egzotikus betegségről van szó. Számomra az a legaggasztóbb a szívférgek kapcsán, hogy nehéz megjósolni, mi történne, ha a féreg a kutyákhoz hasonló mértékben adaptálódna az emberhez. A szívférgesség megelőzésére használatos készítmények a kifejlett férgekkel fertőzött kutyáknál hirtelen elhullást okozhatnak, így kezelés előtt teszttel kell ellenőrizni a jelenlétüket. A megelőzésre szolgáló készítményeket tavasztól őszig, más vélemények szerint egész évben alkalmazni kell. Az állandó gyógyszerhasználat elkerülése érdekében személy szerint decembertől márciusig nem alkalmaznék szívférgességet megelőző készítményt, mivel bizonyos mértékben ezek a gyógyszerek is terhelik kedvenceink szervezetét.

Macskák:

"Veszettségoltás a macskámnak? Miért kérnék ilyet? Hiszen nem is kötelező!"

Igaz, a macskák veszettség elleni immunizálása járványmentes időkben nem kötelező, de amint veszettség üti fel a fejét egy területen, az állategészségügyi hatóság jellemzően azonnal elrendeli a macskák veszettség elleni oltását. Ennek az az oka, hogy a négylábú akrobatáink általában sokkal szabadabb életet élnek, mint a kutyák. Naponta járőröznek  a kertekben, a települések határában, padlásokon, ahol bármikor összetűzésbe kerülhetnek veszettségben szenvedő vagy a veszettséget hordozó vadállatokkal. Ezután hazatérve napokig egészségesnek tűnhetnek.  A betegség kifejlődésével a macskákra támadó magatartás jellemző, kifejezetten fejre támadnak. A veszettség esetében ennek nagy jelentősége lehet, hiszen a vírus az idegpályák mentén jut el a központi idegrendszerbe, így a fejet ért fertőződés után a tünetek rövidebb idő alatt alakulnak ki. A megváltozott tudatállapotú macskánk megfertőzhet más háziállatokat, pl. kutyákat, macskákat, ők pedig a betegséggel járó zavart viselkedés következtében kilométerekre is elkóborolhatnak. (Ez továbbra sem egy "B" kategóriás zombifilm cselekménye.) A gazdik a háziállataiktól elszenvedett váratlan sérüléseiket törölgetve nem mindig gondolnak arra, hogy háborgó kedvencük esetleg veszett lenne, mert nagy valószínűséggel nem az, kivéve, amikor mégis...

"A macskákat is kell oltani kölyökkorban, mint a kiskutyákat?"

Igen. A macskáknak is megvan a maguk parvovírusa, a panleukopenia kórokozója, ami ráadásul rokona a kutyák parvovírusának, az általa okozott betegség is hasonló a kutyák betegségéhez. Az úgynevezett macskainfluenzát jellemzően egy herpes vagy egy calicivírustípus okozza, ami aztán másodlagos fertőzésekkel szövődve gyakran végzetes a kismacskákra. A három betegségre létezik kombinált vakcina, amivel 10-12 hetes korban érdemes először oltani, az alapimmunizálást pedig három héttel később ismételve teljesíthetjük. 

Valamivel drágábbak a leukózis komponenst is tartalmazó kombinált vakcinák, érdemes mégis inkább ezeket alkalmazni 10-12 és 13-15 hetes korban. A macskák leukózisára is igaz, hogy egyszerűbb megelőzni, a védtelen macskákból a vírus teljes kiirtása ugyanis nem lehetséges, az immunrendszer csökkent működésével járó daganatos betegség alakul ki, ami kedvencünk lassú leépüléséhez vezet.

Ahogy fentebb írtam, ha nem is kötelező, a macskák veszettség elleni oltása is fontos lehet. 3-4 hónaposan időszerű az első veszettségoltás, amit félév múlva ismétlünk meg, később évenként oltunk.

"A cicákat mikor kell féregteleníteni?"

A macskák féreghajtását a kutyákhoz hasonlóan 3 hetesen kezdhetjük el és két hetente ismételhetjük akár több alkalommal. Érdemes őket háromhavonta féregteleníteni, mivel a galandférgeik az embert, különösen  a kisgyermekeket is megfertőzhetik.

Nyulak:

"Milyen betegségek megelőzése fontos nyulaknál?"

Az első és legfontosabb a myxomatózis, okozója egy Poxvírus, szúnyogok közvetítik, így szúnyogmentes időszakokban jellemzően nem terjed. A beteg állatok fülein, orrán, hasán duzzanatok jelennek meg és a kötőhártyagyulladás is gyakori vagy akár egyedüli tünet. A táplálkozás fájdalmas, így nem esznek, másodlagos fertőzések jelennek meg a légutakban, a halált tüdőgyulladás vagy belső vérzés okozza. A betegek egy része túlélheti a myxomatózist, de a betegség kórjóslata igen rossz.

A nyulakat veszélyeztető másik jelentős fertőző betegség a nyulak vérzéses betegsége. A vérzéseket okozó RHD1 és RHD2 calicivírust repülő, vérszívó rovarok terjesztik, a lappangási idő igen rövid, 24-48 óra. A betegek jellemzően menthetetlenül elpusztulnak.

A két betegség megelőzésére forgalomban levő kombinált vakcinát 6 hetes kortól alkalmazzuk, 4 hetes különbséggel alapimmunizálunk, majd hat havonta ismételt oltással tartjuk fenn a védettséget. Lényeges ellenőrizni, hogy a kombinált vakcina mely RHD vírus komponenst tartalmazza.