Alapok

Mielőtt hazaviszem...

Közhelyes lehet, de a legkisebb állat megvásárlása vagy befogadása is nagy felelősséggel jár. Onnantól, hogy úgy érzem, Ő az enyém, felelős vagyok érte. Felelős vagyok azért, amit tesz, felelős vagyok mindenért, ami történik vele. Régi gondolat, hogy egyetlen állat sem betegedne meg, ha a gazdáját Teréz Anya gondossága és Einstein intelligenciája jellemezné. Ez sajnos nem teljesen igaz, de jól szemlélteti, hogy a betegségek nagy része többé-kevésbé megelőzhető. Állattartóként mindannyian követünk el hibákat, de törekednünk kell arra, hogy a kedvencünk a legjobb életminőségben élje le az életét mellettünk.

A leggyakoribb hiba, amikor valaki olyan állatot szeretne tartani, aminek az alapvető tartási feltételeit nem tudja, rosszabb esetben nem is akarja megteremteni. Tipikus példa a nem megfelelő kerítéssel körbevett udvar, ahonnan az ott tartott kutya ki tud szökni, az utcán baleset éri, balesetet okoz, a környéken élőknek kárt okoz vagy akár emberre, állatra támad, végső soron pedig olyasmiért kerül a harag célkeresztjébe, amiről nem tehet, pontosabban nem Ő tehet. Földi pokol lehet a szóban forgó kutya számára, amikor a rengeteg bosszúság után a végletekig kiábrándult gazdája már csak kiabálni tud vele és a falka éppen csak megtűrt tagjává válik.

Bármilyen állatot szeretnénk, mérlegelnünk kell, hogy hosszútávon gondoskodni tudunk-e róla, meg tudjuk-e védeni az időjárás szeszélyeitől,  tudjuk-e biztosítani a mozgásigényének megfelelő helyet, a megfelelő táplálását, nyugalmát, tudunk-e elég időt tölteni vele. Fel kell mérnünk, milyen költségek adódhatnak, mennyibe kerül havonta  a megfelelő minőségű és mennyiségű táp, mennyibe kerül évente az alapvető, megelőző állatorvosi ellátás és milyen költségvonzatai lehetnek egy-egy súlyosabb állategészségügyi vészhelyzetnek. Érdemes felmérni az adott faj és fajta diszpozícióit, tudnunk kell, hogy kedvencünk milyen betegségekre lesz hajlamos és ezek kezelése mivel járhat.

Mielőtt állatorvoshoz viszem...

A felelős állattartás egyik alappillére, hogy a gazdik bizonyos időközönként állatorvoshoz viszik a kedvencüket. Az ilyen ütemezett alkalmak során ideális esetben csak vizsgálatra, egyedi jelölésre és megelőző kezelésekre, beavatkozásokra kerül sor, ezekhez alapvetően szükséges, hogy az állat tiszta és szükség esetén bezárható vagy fékezhető legyen.

Ma Magyarországon a szolgáltató állatorvosi tevékenységekre vonatkozóan "szabad állatorvos- választás"-ról beszélünk, az elsősegélynyújtást leszámítva a különféle állatorvosi tevékenységek magánjellegű, kölcsönös, ráutaló magatartással, szóban vagy írásban létrejött megegyezésen alapszanak.

Kölcsönös "tisztelet" és "bizalom"

Állatorvosi rendelők látogatásakor is nagy jelentősége lehet a jó nevelésnek, a rendelő mellett vagy a váróban hangoskodva zavarhatjuk a kezelőben vagy a műtőben végzett munkát. Beteg kedvencünk súlyos állapota esetén is igyekezzünk higgadtak maradni, hogy az előttünk folyamatban levő, esetleg szintén halaszthatatlan beavatkozást ne zavarjuk meg. Idegenek között a magyar nyelvben a kölcsönös tisztelet legtisztább megnyilvánulása a magázódás, a gazdik többségénél erre törekszem, mert paradox módon ez jár a legkevesebb félreértéssel, a legtöbb gazdinál ez állandósul és jól működik akár 10-15 év után is. A kölcsönös tisztelet része az is, hogy a megbeszéltekhez, időpontokhoz tartjuk magunkat.

Fontos, hogy kedvencünket csak olyan állatorvoshoz vigyük, akiben maximálisan megbízunk. Furcsa lehet, de az állatorvos és a gazdi közötti bizalom is kölcsönös kell legyen. Az együttműködés nem lesz eredményes, ha az állattartó kételkedik az állatorvos döntéseiben ("mert az interneten mást olvasott") és akkor sem lesz eredményes, ha az állatorvos kételkedik a megbeszéltek betartásában. Ritkán (kb. évente 1-2 alkalommal)  fordul elő, de egyértelmű esetben jelzem, hogy az együttműködés ellehetetlenült és megkérem a gazdit, hogy forduljon más kollégához.

Ami elvárható...

Minden állatorvostól elvárható, hogy a beteg vizsgálata és kezelése során a legjobb tudása szerint járjon el. Csak a betegségek nagyon szűk körénél használható az úgynevezett "blikk diagnózis", ezért nincs olyan, hogy "csak nézze meg". Az is elvárható, hogy az állatorvos kizárólag olyan vizsgálatokat vagy beavatkozásokat végezzen, amelyekhez megfelelő eszközzel és gyakorlattal rendelkezik, ezek hiányában segítsen találni olyan kollégát, aki az adott feladatot el tudja látni. Jogos igény és magam is aszerint szervezem a munkámat, hogy a lehetőségekhez mérten hosszútávon a lehető legtöbb beteget tudjam eredményesen ellátni. 

Ami nem várható el

Nincs olyan állatorvos, aki mindig elérhető. Bizonyos helyzetekben és pihenőidőben előfordul, hogy nem tudjuk felvenni a telefont. Az országos állategészségügyi ellátás éjszakai és hétvégi megoldása érdekében feltétlenül szükség lenne az ügyelet újraszervezésére, ezt azonban nagyban akadályozza a létszámhiány és az éjszaka illetve hétvégén tapasztalható, nagyszámú "nem ügyeleti" hívás, amelyek kiszűrése még nem megoldott. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy állattartók napokig halasztanának betegvizsgálatokat kifejezetten a hétvégi rendelés utáni pihenő időszakra, mert éppen "akkor érnek rá". Ezzel azt az igényüket fejezik ki, hogy a kedvesállatuk az állatorvosnak "kedvesebb" legyen, mint nekik. Ez nyilván nem reális elvárás.